Befor I Die - My Backet List /part 1/

Hello honey. 

Here is MY BACKET LIST - with pictures. This is the firs episode. 

I want to watch a meteor shower, i haven't seen yet. 

If i can watch one, i will wish something.

How romantic. ♥

Kisses, D.

Before I Die - part 0

Alias my backet list. 

Coming Soon. 

Every Day. (or every day when i have time)

With pictures. 

Kisses, D.

Sok alkalomhoz, de 2013. 10. 16. és amúgy Szerda

Naplóbejyegyzés: 

Ma kétszer ebédeltem, mert az egyik csaj adott egy ebédjegyet. 

Holnap verset modnok a templomban, hűű, hát nagyon izgulok. 

Szünetet tartok mert SEMMI időm nicns. Bocsi. 

Dóra. 

2013. október 12. Szombat

Naplóbejegyzés: 

Hosszú, hosszú, hosszú nap. 

reggel későn keltem. Na jó, a negyed 9 nekem késő. 

Anyával és tesómmal akartam menni matekra meg angolra, mert tesómnak az volt, de anya azt mondta, hogy ne menjek. Búúúú.

Aztán nagymamámat ma költöztették be a városi lakásába és apa mondta, hogy menjek én is, segíteni. Szóval mentem. Maikor odaértünk még csak akkor kezdte el a ruhákat pakolni mama. Bár már a cuccai nagy része, legalább is a fürdőszobából és a konyhából el voltak pakolva. Aztán apa kikötötte a gázt, meg hasonló uncsiságok. Keresztapukám utána jött, és együtt pakoltak apával. Meg ettünk diót. *-* (Ritkán használok szmájlit, de már nagyon megérte ide a helyét.) Aztán jött a keresztanyukám, a két uncsim (mert az egyikük Ausztráliában van) meg a legidősebb uncsim haverja, meg a szembe szomszéd jött át segíteni amikor megérkezett a pakolós kocsi, meg az eggyel arrébbi szomszéd. Meg blah, bah, blah. 
Aztán mi a lány uncsimmal leültünk pihenni, de azért 1-1 zsákot kivittünk azon az alapelven, hogy: Higgyék azt, hogy csinálunk valamit. Aztán már tele lett a platós kocsi, meg apa kocsijába is mikrótól kezdve a TVig minden bekerült. Aztán elindultunk. 
A ház amúgy irtó jó helyen van a belvárosban. Közel a Meki, a Korzó és minden ott van egy köpésnyire. Mindenki elkezdett pakolászni. 
Mi is hordtunk fel kisebb dolgokat, a hátsó csigalépcsőn  csak úgy szórakozásból. A nagy dolgokat a többiekre hagytuk, kivétel a mikrót, azt mi hoztuk át az úton  Vagyis N, én egy magnót cipeltem. Aztán amikor még mentünk 1-2 kört rájöttünk, hogy mennyire leizzadtunk  Folyt rólunk a víz, szóval inni szerettünk volna. Mama meg mondta, hogy sajna a poharakat még nem csomagolta ki, szóval adott pénzt, hogy vegyünk műanyag poharakat, meg még valamit amit megkívánunk. Szóval lementünk eredetileg a 100-asba. Nem hiányozhattunk senkink  akkor épp azon tűnődtek a többiek, hogy hogyan tegyék a kanapékat, hogy mindent ki lehessen húzni a nappaliban. 
Először is, a 100-as zárva volt. Mínusz 1 pont Szóval átmentünk a coop-ba. Ott vettünk egy csokit magunknak meg egy csokit a fiúknak(uncsimnak meg haverjának) , de abraka dabra, pohár na ná, hogy nem volt. Így megvettük a csokikat és át 'akartunk' menni az Alfiba. Csak, hogy a mi csokinkat megettük, de a fiukét a kezünkben vittük, és nem mehettünk úgy át  másik boltba, mivel, hogy ott is árultak olyat.  Így belenyomtam a zsebem mélyébe. Érdekesség, hogy az Alfiban sem volt műanyag pohár. Az állás mínusz 2.  így hát egy nem messze lévő másik 100 forintosba indultunk. Útközben N amúgy elhagyott egy 5 forintost a zebrán, de én összeszedtem. vicces volt. Az viszont kevésbé volt vicces, hogy a 100-as zárva volt. Az állás így mínusz 3 lett. Végső elkeseredésünkben a Rossmann-ba indultunk, ahol az ajtó előtt amikor odamentünk az eladó az ujjával legyintett. Szuper, épp akkor zártak. Szóval így lett mínusz 4 és egy halálra olvadt csokink. 
Kis kerülővel indultunk vissza a társasházba, útközben elmentünk a kis innivaló nagyker előtt. Mondtam N-nek, hogy  Innivaló vagyis ivás, vagyis poharak. Sajnálatos módon zárva volt  Mínusz 5, olvadt csoki, és 30 fok októberben. Szupi. 
Így mentünk vissza. A csokit átadtunk, a pénzt visszaadtuk, és különös módon az állás mínusz 5 - 10 000 lett. ugyan is mindenki javában ivott már, megtalálták  a poharakat. Fölöslegesen jártuk végig a várost 30 fokban. 
Ezután ittunk ettünk, meg mindenfélék. 
N-el elmentünk megnézni, hogy a szemben lévő folyosóról belátni-e a nappaliba.  Ez egy nagyon hosszú történet, a lényeg, hogy az a ház egy labirintus. 

Hazaérve anya befejezte az "ebédet". Este meg rendbe raktuk a ruhásszekrényem egy részét. Hú, hát, rengeteget híztam. ÁÁÁ.

*Unalom van, meg sok tanulnivaló. 

Dóra. 

2013. október 11. Péntek

Naplóbejegyzés:

Reggel kicsit később értem be, mert anyáék mentek a fogszabályzásra. Eső órában írtunk töriből, szóval az osztály nagy rész a könyv felett ült és tanult, vagy legalábbis úgy csinált mintha tanulna. P amikor beért ezt mondta: Mit mondd anyukád Zs-bának K-ról? 
Leblokkoltam. Anya ment befizetni az ebédemet, szóval összefuthatott Zs-bával és felvázolhatta neki a dolgot, a rasszizmus elméletemről. Amúgy rosszul fogalmazott neki, Zsbá félreértette, mi meg L-el megpróbáltunk helyesbíteni, de a mi fejünkre magasról tett Zsbá. 
Kiderült, hogy anya minden elmondott neki, csak rosszul. 

Matek jó volt. Elment. Na jó, elég ügyes voltam  de idegesített, hogy L csak kunyizta a számoló gépemet. 

Kémián elkobozták a telómat, de adtak két ötöst és egy szaktanári dicséretet, nincs kedvem leírni miért. 

Fizikán ismételgettünk. 

Nyelvtanhoz egy nagy ásítás. Tanárnő bejelentette, hogy az iskolából valakinek mondani kellene egy verset az iskola hetén, és ő rám gondolt. ez tök jó, bónusz dicséret irodalomból. Jippy. 

Angolon elég gáz volt. kiosztották a falemérőket.  Z 1-est kapott, K kettest, P meg 4-est és azért sírt. Nekem amúgy az egyetlen ötös lett. 

Hittanon nagyon szupi volt, nem is tudtam  hogy O néni könyvet ír. Nagyon jó volt vele és S-el beszélgetni. 

Az órán a papa azt mondta a témához kötve: Ha a gyerek azt látja az apjától, hogy iszik, és a családját magára hagyja a gyerek is olyan lesz. 
Szerintem ez nem igaz. A gyerek érzi, hogy milyen rossz neki és a jövőben a családjának ő majd nem akar olyan rosszat. 

Este vásároltunk. Kaptam pár új cuccot. Vagyis 3 felsőt, egy farmert, egy téli kabátot és egy kalapot. Amúgy a kalap rajta volt a ruha bakancslistámon. Erről majd később. 

* A héten olyan sok emberhez intéztem a középső ujjamat  hogy egyszerűbb ezt leírnom: 
K A P J A    B E     M I N D E N K I ! ! !

Dóra. 

2013 október 10. Csütörtök

Naplóbejegyzés:  

Bioszon szerencsére csak ismételtünk hála érte Istennek, amúgy sík hülye vagyok belőle. 

Tesin. Á, utálom azt a süket fejét annak a buzi tanárnak. Helyből rajt, vagy futós szarság. elindulás futás. Tökmindegy. Kibaszott állórajt.  Szóval csak annyit mondott, hogy rosszul csinálom, de ő nagyságos ura nem lett volna hajlandó közölni velem, hogy mit csinálok rosszul. Be sem mutatta rendesen, csak tudjam magamtól. Hát kapja be. Aztán azt mondta: Látom, hogy gubanc van bennem. Óra végén bekiabáltam neki: Viszlát jövőórán, addig pedig kifésülöm a gubancom. Idióta. 

Nagyszünetbe Wake Me Up-ot adtunk, meg Drive By-t. Majdnem bemondtam a kedves iskolán: Wake Me Up nektek. Fulladjatok bele. Csak mert ezt gondoltuk. 

Hittan jó volt. ♥ Először használok szívecskét, és UTOLJÁRA! 

Rajz... A középső ujjam a világé. 
Tanárnő azt mondta, hogy rajzpájázatra lehet rajzolni. Kitalált állatot  Én meg gondoltam miért ne. Erre L_ Te rajzolsz. Hát amúgy Bazdmeg, kösz  hogy burkoltan azt mondta: Te? Nem is tudsz rajzolni. 
Aztán meg OFŐ végig az ajtóban állt. Leordított amiért megszólaltam. Aztán elkapott amiért össze volt firkálva a kezem. A tanárnő megszólt, hogy nem lett jó a rajzom, ami amúgy nem volt rossz, azt mondta nem felelt meg a feladatnak, mire elmondtam, hogy hát akkor csak azért csináltam mert élveztem, mire ő azt mondta, hogy csak pazaroltam a lapot. A buzi tanár az. Hát kiradíroztam a rajzomat és visszaadtam a gethes lapját. De komolyan  Kapja be kedves padtársam, kedves rajztanárom és kedves ofőm is. Én meg nem tudok rajzolni. Sajnálom, most megölöm magamat. 

A matek jó volt. 

Irodalom szokásosan uncsi. *ásít* 

Matekszakkör nagyon jó volt. ilyen optikai csalódásos és furi játékokat játszottunk. És a többiek meg nem akartak jönni, pedig jó volt. 

KB. ennyi. 

* Nem születhet mindenki Pikaccsó"-nak. Akarom mondani Pikasszó-nak. ikszdé és kapja be mindenki. ikszdé 


Dóra. 

2013. október 9. Szerda

Az érzés amikor a busz hátulja üres, de az elején egymás lábát tapossuk. #felbecsülhetetlen

Naplóbejegyzés: 

Uncsi hideg és idegesítő nap.

Törin szerencse  hogy olyan sokan akartak felelni, és köztük én nem szerepeltem. Beiktattam az új leckefüzetemet, és még jobban megmutatkozott, hogy a padtársam egy hangos suttogó. 

Angolon volt a tűzpróba. Nem lepődtünk meg, ugyanis Törin tanárbácsi bejelentette. Ezen kívül az óra jól telt. Uncsin, de jól. 

Fizikán tök érdekes kísérleteket csináltunk. Nyomi de érdekes kísérleteket. Már megint, és valószínűleg ezután mindig, olyan hatos csapatok voltak, amikben egyedüli lány voltam. Szuper. 

A sulirádióban a 'furi zenék napja' volt. Igen, egy srác beállt az ajtóba és elkezdte szidni a zenéinket és hasonlóak. Ezen úton üzenem neki, hogy kapja be. 

Utolsó órán, ofő órán az új fiú volt a téma. Természetesen végigjelentkeztem az órát és természetesen elfelejtettek engem választani. Ezen úton üzenek hasonlókat, de kevésbé durvákat a kedves tanár úrnak mint annak a fiúnak aki a zenéinket kritizálta. 

Ebéd után össze akartunk gyűlni a termünkben kirakni egy 1000 darabos kirakót csokiért cserébe. A termünkben azonban tanárbá töri felkészítőt tartott a nyolcadikosoknak. A terem előtt várakoztunk, ameddig tanár úr előkaparta a nevelőiből a kirakót. A teremajtó nyitva volt, mi meg előtte ácsorogtunk. A nyolcadikosok meg bent üldögéltek. Én halkan mondtam Szandinak: 
- Miért vannak ennyien a töri felkészítőn? Nálunk csak az megy akinek nem megy a töri, talán ilyen sok a rossz tanuló. 
Mire a csaj, aki amúgy is irritál kijött és kijelentette:
- Tudod Bettina az iskola legjobb tanulója, szóval nem kellene ezt mondanod.
Aztán a másik lány gúnyosan mondta:
- Jajj, ide csak a rossz tanulók járnak, mi? 
Olyan kényes és irritáló hangon. Üzenem nekik ugyan azt mint annak a gyereknek aki beszólt a zenék miatt, meg tanárbácsinak aki levegőnek nézett. De nekik sokkal több gyűlölettel. Hajrá csajok, csak az az egy dolog boldogít, hogy év végén elhúzzátok a csíkot a francba és nem mentek többé az idegeimre. 

Amúgy sokáig raktuk a kirakókat. Kerek 5 darabot tudtam összeilleszteni. Másfél óra alatt. Amúgy az nem olyan rossz. Csináltunk képeket és sokat nevettünk. Főleg azon, hogy Ő Pikasszó helyett Pikaccsót mondott. Istenem, annyit röhögtünk. És rájöttem, hogy L-nek minimális türelme sincsen. 

Amúgy tesin L megint befonta a hajamat olyan oldalasan, és imádtam. Mire az új dagi csaj elkezdte leutánozni  De L beszólt neki, mire valamilyen úton módon kiszedte a fonatot a hajából. Kis stílus lopó. 

* Mért hiszik azt a nyolcadikosok, hogy felettünk állnak? Nagy részük maximum 1 évvel, vagy még annyival sem idősebbek mint mi. Nem kellene ennyire nagy képűnek lennie mindnek. Felőlem kötekedjenek, de lehet, hogy van köztük olyan akinél még idősebb is vagyok. Kapja be az összes. Amúgy szerencse, hogy jövőre nem lesznek ott... 

Dóra. 

2013. október 8. Kedd

Naplóbejegyzés: 

Boldog 70. szülinapot mama....

Jó kis nap. Bár reggel valami miatt volt egy vágás a karomon(?) és ezért le kellett ragasztanom egy sebtapasszal, meg otthon is hagytam a sapimat. Mindegy. Matekon a hangulat tök jó volt, valami miatt élveztem, de tényleg. Úgy viselkedett két kedvenc muskétásunk, mit akik nem is barátok  ami nekem tök jó, mert Ő így többet volt velem. Nem voltam olyan egyedül.

Angolon tanárnő láthatóan ideges volt  Megharagudott ránk, hogy azt mondtuk nem csináljuk az e-Twininnget. Én csináltam volna, de a többiek mind annyira lusták. És még Peti is hisztizik, hogy nincs ideje tanulni... Biztos túl sokat PS-ezik. 

Irodalmon mindenki a himnuszt mondta, kivétel én. Én már felmondtam múltórán. Ami tök jó, végig szövegkiemelőkkel rajzolgattam egy lapot, ami jó szórakozás volt, bár egy kicsit a kedves padtársam hangosan suttog, vagyis hát nem kicsit. Ő egy hangosan suttogó. Ne kérdezzétek miért. 

Utolsó óra után a stúdióban rakosgattuk a zenéket a gépen  Ő felhúzta egy pillanatra az erősítót és épp a Who let's the dogs oute ment, ami azért valljuk be  egy elég erőszakos szám. Szóval a 7. óra kellős közepén hallgathatták a diákok, hogy: Who, who, who? De úgy voltunk vele, hogy nem baj, már biztos majd' el aludtak, most legalább felkeltek  Amúgy ezen kívül Leának nem volt hozzá sok kedve. A vége fele már egy kicsit unta, és befonták a hajamat Szandival. Amúgy Szandi nem stúdiós, csak bejött mert unatkozott Kinga meg mint már említettem hazament.  Szóval befonták a hajamat ami tök jól állt. De Szandinak vissza kell vinnem a gumiját, mert azt ő adta ide, hogy Lea fonata jól megálljon a hajamban. 

Táncra menet bementünk és vettem magamnak egy leckefüzetet, ugyan olyat mint az övé. Belepótolt 200 forintot, mert nem akartam az ezressel fizetni, szóval lábjegyzet magamnak, hogy holnap vigyem neki vissza. Táncon mi mutattuk volna be a bemelegítést, erre az amúgy nem idősebb lányok elzavartak minket, mert az az ő helyük. Azért az nagyon gáz volt, hogy csak fogta és azt mondta  hogy menjek arrébb. Elcseszte a napomat. Tánc után mama szülinapját ünnepeltük  amúgy valószínűleg felfáztam a hideg táncteremben, mert rosszul vagyok. Ezek felfázós tünetek. 

*A vélemény rovatomban csak annyit, hogy hulla fáradt vagyok  egy hete nem láttam a Barátok közt-öt  mindenki le akar feküdni 9-kor, én meg még semmit nem tudok Napóleonról. A tanárok azt hiszik, hogy semmi más dolgunk nincsen, csak az, hogy tanuljunk. egy elfoglalt kis tini vagyok, de na. 

Dóra. 

20113. október 7. Hétfő

Naplóbejegyzés: 

Boldog szülinapot Szandi. 

Írtunk egy dalt Peti idegesítésének céljából, így szól: Péter úr, Péter úr úr, Péter úr, Péter úr úr... A dallam pedig magason, olyan ré hangon: é e ú ú é e ú....
Hagyjuk, sosem voltam jó énekből. 

A buszmegállóban ma beszéltünk. Furi volt. Peti is ott volt, ő volt  közös pont. Jó volt, a buszon viszont nem szóltunk. Mint két idegen, akiknek hasonló a kabátja... De nekem volt először olyanom  szóval ő a stílus lopó. Amúgy ma vettem fel először a bakancsom. Ez pozitív. Szóval amiatt, hogy jól néztem ki, szép volt a hajam és új a cipőm teljesen magabiztos voltam. Reggel segíteni kellet a hittan tanárnak a hitterem díszítésében. Imádtam. Szóval nem kellett áhítatra menni.  * (a csillagos részt lent folytatom, az a napi vélemény láda) 

Amúgy éjszaka vagy nem aludtam semmit, vagy azt álmodtam, hogy ébren vagyok.  Egész nap fitt voltam, de amikor felkeltem volt egy olyan érzésem, hogy igazándiból alig aludtam valamit. És ma csináltam egy új profilképet Facebookra. 30 perc alatt 11 like és 2 hozzászólás. Ezt muszáj volt leírnom. 

A mi termünk amúgy elég nyomi. Semmi dísz, semmi élet. Akár egy temető, azzal a különbséggel, hogy míg egy temetőben többnyire kúráltak vagyunk, addig a teremben nem. Nagyjából ennyit erről. 

Technikán a nagy magas Kareszbá jött be. Az idén véleményem szerint azt az eleven elszánt idióta és teljes mértékig esélytelen ötletet vette a fejébe, hogy szigorú lesz  akire a gyerekek hallgatnak. Három dolog. Egy, ő nem tud szigorú lenni, kettő, nem hallgatnak rá a gyerekek, három, Karészbáról beszélünk... 
Amikor bejött akkor megkérdeztem, hogy hány centi. A Csupán érdekelt,  azt mondta, hogy 185, mire én csodálkoztam. Mármint az jó sok, de azt hittem, hogy azért attól egy kicsit több. Ő az egyik legmagasabb ember akit ismerek. Én 172 cm körül vagyok, és hozzá képest kis törpe. Szóval azért ez így elég furi. Talán hazudik....

* Szóval. A napi vélemény láda jön. Így fogom hívni azt a pár bekezdést, amiben valamiről/valakiről sajátos véleményt írok. Sértődés nincs. 
Egy vallásos iskolába járok, ahol minden hétfő reggel, és minden hónap utolsó vasárnapján kötelező templomba menni. Hétfő reggelenként én ezt az egész suli együtt teszi meg, vasárnap meg vagy anyával vagy apával megyek  általában azzal aki a rövidebbet húzza. A tanárok a 21. században nem hajlandóak felfogni  hogy a gyereknek ez kész kínszenvedés. A vallásom a bérmálkozás mellé, még azt is elvárja, hogy minden egyes áldott vasárnap menjek el. De Hagggyyyanakkkk mááár békkkénnn... Szóval nem igazán vagyok oda a vallásért. Nem csak azért mert fiatal vagyok, és szerintem teljesen és egyenesen elviselhetetlen, és felháborító, hogy az elsőtől a nyolcadikosig, vagyis a kis 6 évestől egészen a nagy ló 14 évesig mindenkinek járnia kell. Az iskolai Istentiszteletek során a lelkész enyhén erőltetve próbálja meg lenyomni a furcsa és hihetetlen hitét a torkodon. Azt mondták a 6-7 éves gyereknek: Isten legyen számodra az első, minden nap olvas bibliát  és ne a haverokkal hülyéskedj, hanem Istenhez imádkozz. 
Úgy gondolom  hogy egy olyan gyerek fejlődésére aki  még olvasni sem tud minden hatással van. Egyszerűen nem vagyok hajlandó azt hallgatni, hogy üljek otthon gyedül egy bibliával a kezemben, mert akkor Szent leszek. Hát, oké, jó én betartom. De mikor jön el velem Isten shoppingolni a plazába, mert kell egy új farmer!? 

Dóra.

2013. október 6. Vasárnap

Naplóbejegyzés: 

Ma elmentünk vásárolni, eredetileg a nővéremnek vettünk volna kabátot és táskát. Ami így is volt, neki vettünk. Meg még kapott más dolgokat is. Én kaptam egy csíkos felsőt (♥) és egy kötött sapit. Nagyon örültem főleg a sapinak. Bár anya beállt kedvtönkretevőnek, és azzal viccelődött, hogy ByeAlexnek hasonló sapkája van, de a nővérem megvédett és elmondta, hogy nincs is. 

Folytattam a Szent Johanna Gimi 7. részét. Elég izgalmas, most így az érettségi előtt álló diákok élete. Legalább is sok benne a vicc és a humor. Elég elviselhető a könyv mostani része. Szóval most az értékelés 5/4. 

Ma megtaláltam a telefonom. Ami amúgy nem veszett el, csak nem is foglalkoztam vele, valahol a nagy kupac könyv alatt volt az asztalomon, és úgy voltam vele, hogy hátha valaki keres míg vásárolunk. Amúgy nem keresett senki, de mindegy. 

Mivel minden bejegyzésemben értékelek valamit, vagyis jó, vagy rossz véleményt mondok róla, hát megragadom a szót...

A tegnapi nap folyamán az MTV Hungaryn feliratosan leadták a Miley Cyrus utóbbi hónapjairól szóló kis dokumentum filmet. Miley egyenesen kijelentette, hogy a VMAn(Video Mucis Award) való fellépésével pont azt érte el amit el akart érni. A célja az volt, hogy az emberek beszéljenek róla, hogy még az RTL híradóban (!!!) Magyarországon is bemondják micsoda botrányt csapott. Miley célja pont ez volt. Mindezek ellenér úgy érzem, hogy eléggé furcsa egy nőszemély. Továbbra is úgy gondolom, hogy egy kurva. És az emberek előtt nem játssza meg magát  vagyis a kurvás énje, az az igazi énje. Pont azért nem fog eltűnni a süllyesztőbe  mert mindig fog csinálni valami botrányt az életében amivel a címlapokra küzdi magát. Azért fog mindig YouTube videó nézettségi rekordokat dönteni, mert mindenki megnézi a videóját. Az első 1 millió ember megírja a véleményét, például  "Láttad Miley Cyrus új klipjét, egy nagy kurva benne!" És erre az is, aki csak hallásból ismeri a lányt, meg fogja nézni a klipet  mert érdekli, hogy hogyan riszálja a pucér seggét. Ezért nem fog egy normális előadó normális klippel rekordot dönteni. Pont azért, mert egy normális klipben semmi átlag nélküli nincs. És mi kell a mai embereknek? Az átlag nélküli! 

Dóra.

2013. október 5. Szombat

Naplóbejegyzés: 

Hát amit mondott. Eddig eszembe se jutott, hogy azért nincs senkije merte esetleg .. Esetleg... Esetleg meleg. Még kimondani is fail. Oké. Most jön a változás. Ettől a ponttól kezdve csak egy tanár lesz. Egy jó ideje eléggé, hát, jó fej volt, meg minden, olyan volt mintha az egész osztály haverja lenne, de hallva, hogy milyen .. Hogy milyen a magánéletében ezentúl furcsa lesz ránézni. Legalább is ahányszor ránézek majd elkezdek röhögni, azon, hogy a szüleivel él, és nincs barátnője, illetve hogy egy férjes tanárral a kedvenc tanárommal pletykálják őket össze a tanáriban.
Ki gondolta volna, hogy a tanárok pletykálnak a tanáriban? 
Ha megkérdezi  hogy: "Mikor született Napóleon  Dórika?" Majd röhögőgörcsöt kapok. És csak annyit mondok: "Gááááz!" Mert ez nagyon gáz. Nem az, hogy Napóleonra azt hittem, hogy Spanyol, vagy  hogy összekevertem Hitlerrel, hanem  hogy neki ekkora elvárásai vannak a nőkkel szemben, és, hogy szingli. Vagy esetleg csak a saját neméhez vonzódik. Ha ezt valaki elolvasná tuti igazgatóit kapnék, de Istenem.  A pletyka az pletyka, ha igaz ha nem. Amúgy itt lezárnám a tanárok nem románc románc témát. Nem ebszélünk róla... ameddig nincs újabb fejlemény. 

Amúgy igazándiból azt hiszem szerelmes voltam. Vagy nem tudom. Néha hányni akartam mindkét osztálytársamtól, néha meg beléjük voltam zúgva. De melyikbe is? Ja igen. 1.0 fiú. Őt utálom mert átvert, csalt, hazudott, és kétszínű volt velem. Mellesleg azért szakított azzal a lánnyal  mert, hogy neki nem kell olyan csaj/lány akinek rossz a tanulmányi átlaga. Basszus. Ezt azért mondta el mert az ex barátnője kettest kapott a fizika dogára. Én meg ötöst... De igazándiból engem már nem érdekelt ő. Már nem voltam belé zúgva. 
A 2.0 srác meg... Csak barát, Istenem. A legjobb barátom,  egy idióta. De a legjobb haverom. Ismétlem. A haverom csak. 

Annyira sok önbizalmat ad, ha jól nézek ki. Ha jó a hajam, ha szép a ruhám. Viszont a ruhákkal sok a problémám. A bakancsom jó, de csak csőnacival. úgy döntöttem, hogy rááldozom a pénzem egy nagy részét, és ruhákat veszek magamnak. A "ruha bakancs listámon" sok minden van még. Egy fekete jó szűk gatya. Az kell nekem. De jöhet bármilyen színben. egy csomó jó felső. ÁÁÁ, alig várom, hogy vásárolhassak. 

Az online napló ötlet az Awkward az az, a kanos sorozatból jött. Jó a sorozat, de nem igazán tetszik benne, hogy az első évadban 14-15 éves lányokról és fiúkról szól a sorozat, és a karakterek korához képest sok a szexuális utalás. Jó sorozat, csak kicsit kevés a 12-es karika néha. Amúgy a blogos ötlet hasonló, azzal a különbséggel, hogy nem vagyok 14 és kevésbé romantikus dolgokról írok naplót. 

Dóra. 

2013. október 4. Péntek

Hogy lehet valaki ennyire kétszínű és ennyire sokoldalú egyben? Nem akartam mást, hogy megbocsájtson. Erre mit kaptam? Magány és egyedüllét…

Szívesebben kezdeném majd úgy a kibékülős sztorinkat, hogy „mindez egy szendviccsel kezdődött”. De soha nem eszik szendvicset a suliban. És amit kaptam tőle azt nem tőle kaptam. Istenem. A saját szórakoztatásomra írni egy online naplót olyan, mint az evés. Egyedül neked származik belőle jó. Rossz példa. Inkább mást. Egy ilyet írni, olyan, mint a könyvem. Én élvezem, de ha valaki elolvasná valószínűleg sírva fakadna.

 Naplóbejegyzés: 

Örültem, hogy neki is jönnie kellett a templomba, bár az a lány közénk ült. Direkt viselkedtem tapadósan. Ő szart a fejemre, és nem érdekel most már. Megkérdezte, hogy mi a véleményünk az egyik 8 osztályos suliról, ebből nekem csak az esett le, hogy el akar menni a suliból. Legalább ha elmenne, az utolsó napján beolvasnák neki, aztán meg közölném vele, hogy nem értem mire ez a nagy felhajtás. Bár elsőben csak azért jött ebbe a suliba, mert én is ide jöttem. És most már én egy lényegtelen személy vagyok, akarom mondani, nem vagyunk barátok, szóval el is mehet. Az út szabadabb előtte, mint valaha is volt. Úgy gondolom, hogy ha elmegy, nem fogok neki hiányozni, már csak Szandinak kellene elmennie és akkor végül is nekem teljes lenne a boldogságom. Bár maximum akkor lennék boldog, ha mindenki elmenne a suliból, legalább is majdnem mindeni. Vagy ha magántanuló lehetnék, és nem lenne, egy osztálytársam sem. Teljesen örülnék neki. Nem lennék magányosabb, mint most vagyok…

Annyira sajnálom, hogy az összes mai dal a szerelemről szól. Az emberek azt hiszik, hogy másról már nem is lehet énekelni. Engem kifejezetten zavar. Komolyan, nagyítóval kell keresni egy olyan számot, ami nem a szerelemről, szól. Ott van az One Direction. (Rossz példa, mert én is rajongójuk vagyok, de…) Van, vagy 40 mit tudom én hány daluk. És mind miről szól? Szerelem így, meg szerelem úgy. Nincs közte egy, ami egy kicsit elvonatkozatna attól, hogy az emberek szerelmesek. Igen, az emberek szerelmesek, de miért nem lehet, 40 nem tudom hány szám után hanyagolni a témát egy kicsit?

Azért fejeztem be, vagyis hát csak hanyagoltam egy kicsit a Szent Johanna Gimi olvasását, mert nem tetszett a sztori. Túl sablon volt. Érdekes izgalmas és romantikus, de nem bírtam olvasni, mert végig azon járt az agyam, hogy ez milyen szupi. A történet szereplőjének túl gondtalan lett az élete. A legnagyobb problémája az volt, hogy egy Spanyol becenévvel rendelkező magyar srác, akinek a szülei Amerikában élnek nem mondja neki minden nap, hogy „szeretlek”. Ezen kívül gondtalan és boldog életet élt. Sok barátja volt. Jól tanult. A családi körében boldog volt. A tesóm azt mondta hülye vagyok, hogy ezért hagytam szünetet az olvasásában a 7. kötetnél. Azt mondta: „A történet tizenéveseknek szól, tizenévesekről, és nem fogja az író azt leírni benne, hogy milyen nehezen ment neki a tanulás esetleg, hogy szegény volt, vagy, hogy a családjában mindenki utált mindenkit.”  Pedig hihető vagy hihetetlen nem bírtam egy olyan lány életéről olvasni, akinek majdnem mindene megvolt.

P.S.: Amúgy most folytatom a 7. részt. A fentiek ellenére.

Dóra.