Hogy lehet valaki ennyire kétszínű és ennyire sokoldalú
egyben? Nem akartam mást, hogy megbocsájtson. Erre mit kaptam? Magány és
egyedüllét…
Szívesebben kezdeném majd úgy a kibékülős sztorinkat, hogy „mindez
egy szendviccsel kezdődött”. De soha nem eszik szendvicset a suliban. És amit
kaptam tőle azt nem tőle kaptam. Istenem. A saját szórakoztatásomra írni egy
online naplót olyan, mint az evés. Egyedül neked származik belőle jó. Rossz példa.
Inkább mást. Egy ilyet írni, olyan, mint a könyvem. Én élvezem, de ha valaki
elolvasná valószínűleg sírva fakadna.
Naplóbejegyzés:
Örültem, hogy neki is jönnie kellett a templomba, bár az a lány közénk ült. Direkt viselkedtem tapadósan. Ő szart a fejemre, és nem érdekel most
már. Megkérdezte, hogy mi a véleményünk az egyik 8 osztályos suliról, ebből
nekem csak az esett le, hogy el akar menni a suliból. Legalább ha elmenne, az
utolsó napján beolvasnák neki, aztán meg közölném vele, hogy nem értem mire ez
a nagy felhajtás. Bár elsőben csak azért jött ebbe a suliba, mert én is ide
jöttem. És most már én egy lényegtelen személy vagyok, akarom mondani, nem
vagyunk barátok, szóval el is mehet. Az út szabadabb előtte, mint valaha is volt.
Úgy gondolom, hogy ha elmegy, nem fogok neki hiányozni, már csak Szandinak
kellene elmennie és akkor végül is nekem teljes lenne a boldogságom. Bár
maximum akkor lennék boldog, ha mindenki elmenne a suliból, legalább is majdnem
mindeni. Vagy ha magántanuló lehetnék, és nem lenne, egy osztálytársam sem. Teljesen
örülnék neki. Nem lennék magányosabb, mint most vagyok…
Annyira sajnálom, hogy az összes mai dal a szerelemről szól.
Az emberek azt hiszik, hogy másról már nem is lehet énekelni. Engem
kifejezetten zavar. Komolyan, nagyítóval kell keresni egy olyan számot, ami nem
a szerelemről, szól. Ott van az One Direction. (Rossz példa, mert én is
rajongójuk vagyok, de…) Van, vagy 40 mit tudom én hány daluk. És mind miről
szól? Szerelem így, meg szerelem úgy. Nincs közte egy, ami egy kicsit
elvonatkozatna attól, hogy az emberek szerelmesek. Igen, az emberek
szerelmesek, de miért nem lehet, 40 nem tudom hány szám után hanyagolni a témát
egy kicsit?
Azért fejeztem be, vagyis hát csak hanyagoltam egy kicsit a Szent
Johanna Gimi olvasását, mert nem tetszett a sztori. Túl sablon volt. Érdekes
izgalmas és romantikus, de nem bírtam olvasni, mert végig azon járt az agyam,
hogy ez milyen szupi. A történet szereplőjének túl gondtalan lett az élete. A
legnagyobb problémája az volt, hogy egy Spanyol becenévvel rendelkező magyar
srác, akinek a szülei Amerikában élnek nem mondja neki minden nap, hogy „szeretlek”.
Ezen kívül gondtalan és boldog életet élt. Sok barátja volt. Jól tanult. A
családi körében boldog volt. A tesóm azt mondta hülye vagyok, hogy ezért
hagytam szünetet az olvasásában a 7. kötetnél. Azt mondta: „A történet
tizenéveseknek szól, tizenévesekről, és nem fogja az író azt leírni benne, hogy
milyen nehezen ment neki a tanulás esetleg, hogy szegény volt, vagy, hogy a
családjában mindenki utált mindenkit.” Pedig
hihető vagy hihetetlen nem bírtam egy olyan lány életéről olvasni, akinek
majdnem mindene megvolt.
P.S.: Amúgy most folytatom a 7. részt. A fentiek ellenére.
Dóra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése